Ena's 

Csak nektek! J� olvas�st! :)

A sz�l

H�v�s, �szi nap volt. A f�kr�l lehullott levelek boldogan, vih�ncolva t�ncoltak a sz�lben, a f�k csupasz �gai szomor�an hajlongtak, az emberek fejfed�iket a fej�kj�z szor�tva siettek v�gig az utc�kon, hogy min�l el�bb fedez�ket leljenek. A fagyos talaj reped�sei ment�n apr� �llatok szaladtak v�gig, bogarak, cs�sz�m�sz�k igyekeztek mened�ket tal�lni a zordabb id� el�l. A Nap csak nagyon ritk�n b�jt el� felh�rejtek�b�l, olyankor is olyan r�vid id�re, hogy nem tudta felmeleg�teni a t�jat.

Az �t sz�l�n egy kisl�ny �lldog�lt. Hossz�, barna haj�ba belekapott a sz�l. �gy t�ncolt apr� teste k�r�l, ak�r a selyem. Csak �llt �s n�zte, ahogy a hideg fuvallat felkapja sz�leskarim�j� barna kalapj�t �s messzire rep�ti. Nem mert ut�na futni. �pp az �desapj�t v�rta. A magas, mogorva f�rfi d�h�sen l�pett ki az �tsz�li kocsma ajtaj�n. Megragadta a le�ny karj�t, majd d�h�sen r�ngatni kezdte. Nem hallottam, mit mondott neki, a sz�l hangosan kacar�szva szaladg�lt a poros, keskeny, f�ld�tas utc�n.

�tn�ztem az �t m�sik oldal�ra. A posta el�tt a balkon alatt k�t �sz �regember besz�lgetett, egym�s szav�ba v�gva, hangosan t�lkiab�lva a m�sikat. Az ork�n erej� sz�lben, nemhogy �n, de m�g �k sem hallott�k rendesen egym�st, pedig egy m�ter sem volt k�zt�k. Az eszmecser�j�k hamar d�h�s vit�ba csapott �t. Az egyik f�rfi felr�ntotta a postahivatal fal�nak nekit�masztott botj�t, majd csapkodni kezdte vele a m�sikat.

�tpillantottam a kisbolt fel�, ahol egy anyuka szorongatta idegesen a v�szon szatyr�t. Nem mert hazaindulni ilyen id�ben az instabil biciklij�vel, pedig meg�g�rte, hogy d�lre otthon lesz, �s a gyerekekkel egy�tt f�znek valami finomat. A n� sz�rakozottan tekergette a szatyor f�l�t, k�zben egyik l�b�r�l a m�sikra helyezte a tests�ly�t. Ekkor kiny�lt a kisbolt ajtaja �s egy id�s asszony l�pett ki rajta. Abban a pillanatban, ahogy feltette, a vihor�sz� sz�l az � fej�r�l is lekapta a kend�t. Az asszony idegesen kapott a fejfed� ut�n, �m hi�ba. A huncut, j�t�kos fuvallat m�r messze vitte. Tal�n abban rem�nykedett, hogy az id�s n� majd ut�na szalad �s egy�tt j�tszhatnak, �m nem volt szerencs�je. A n� f�jtatott egyet d�h�ben, majd sz�ba elegyedett a mellette �ll� fiatalasszonnyal. Az anyuka hallgatta, ahogy a n�ni mindenf�le szitkot ereget, �m egy kis id� m�lva nem b�rta tov�bb, felkapta �s�reg biciklij�t.

Nem sokkal t�volabb t�l�k az orvosi rendel� el�tti padon egy hajl�ktalan kuporgott. Reszketett a v�kony pul�ver�ben, a szakadt nadr�gj�ban �s a felem�s zoknij�ban. Hossz�, csimb�kos haj�t t�pte a sz�l, m�g a ruh�j�ba is belef�rk�z�tt. Nem tudhatta, hogy a sz�l csup�n meg akarta �lelni. Morogva szidta az id�j�r�st, mik�zben egy-egy k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arc�n.

Ekkor elhaladt mellette az apuka a kisl�ny�val. Az apa egy megvet� pillant�st vetett a hajl�ktalan f�rfire, majd tov�bbr�ngatta a kisl�ny�t. A l�ny azonban megtorpant �s szomor�an n�zett vissza  a hajl�ktalanra. Az apa alkoholszag�t valamelyest elf�jta az �pp arra s�v�t� sz�l, �m l�ttam a kisl�ny arc�n, hogy � az�rt m�g �rzi. Megragadta a pici kart �s ism�t r�ngatni kezdte, mik�zben �v�lt�z�tt. Id�ig is elhallatszott a hangja, csak azt nem �rtettem, amit mond. A l�nyka els�rta mag�t, ahogy a d�ht�l eltorzult arcba n�zett. Az apa felemelte a kez�t, mindenbizonnyal nem t�l j� sz�nd�kkal, �m egy m�sik k�z meg�ll�totta.

A hajl�ktalan f�rfi �llt m�g�tte, kez�vel visszatartotta az ap�t. A kisl�ny hunyorogva n�zett a hajl�ktalanra a k�nnyein kereszt�l. A f�rfi szeme is k�nnyes volt. A sz�lt�l? A hidegt�l? Az apa �rj�ng�tt. Megp�rd�lt �s szabad kez�vel meg�t�tte a f�rfi arc�t. A kisl�ny sikoly�t m�g �n is hallottam. �s rajtam k�v�l hallotta a k�t veszeked� b�csika a postahivataln�l, az �ppen a boltb�l hazafele tart�, a biciklit k�szk�dve, sz�llel szemben teker� anyuka, a bolt el�tt �ll� m�rges id�s asszony, mindenki.

Az emberek megindultak a vereked� f�rfiak fel�. A bossz�s n�nike �tszaladt az �ton, hossz� k�t�nye lobogott a sz�lben, a b�csik�k botjukat arra haszn�lva,amire val� �tbattyogtak a szomsz�dos k�rh�z el�, a szenved� anyuka pedig lepattant a biciklij�r�l, otthagyta az �t k�zep�n �s � is a k�rh�zhoz rohant. A hajl�ktalan addigra a f�ld�n hevert, hossz�, csimb�kos haja eltakarta az arc�t. Az apa v�rt k�p�tt, de nem t�g�tott: �t�tte, verte a f�ld�n fekv�t, m�g az az eszm�letlens�gbe nem zuhant. S�t, biztos voltam benne, hogy m�g azut�n is �t�tte volna, ha az odagy�lt kisebb t�meg meg nem �ll�tja. Az id�s urak egy�tt estek neki, h�trafogt�k k�t karj�t, m�g a n�ni a kisl�nyhoz rohant.

A l�ny elesett a hideg, fagyos f�ld egyik reped�s�ben. Apr� bogarak futk�roztak a ruh�ja szeg�ly�n�l, �s egy kicsi s�ni rejt�zk�d�tt csendben egy falev�l alatt. Am�g a n�ni �t nyugtatgatta, az anyuka az �jult hajl�ktalanhoz t�rdelt. Kiseperte a hajat a f�rfi arc�b�l, alatta a b�re k�k �s z�ld volt. A sz�ja felrepedt az �t�sekt�l, �gy v�r csorgott le egyenesen a nyak�ra. A z�z�d�sok alatt azonban a f�rfi mosolygott. Nem f�zott t�bb�, v�gre megnyugodhatott.

Meghalt.

Az apa tov�bb r�ngatta a k�t id�s urat, akik kitart�an a karj�ba kapaszkodtak. A kisl�ny keservesen s�rt, az �regasszony nem  tudta v�gasztalni. A fiatal asszony pedig kisz�rta a szatyr�ban l�v� dolgokat, az �res v�sznat pedig a halott arc�ra ter�tette. Sz�p gesztus volt, a huncut, j�t�kos, mit sem sejt� sz�l azonban ezt nem vette figyelembe. Azonnal lekapta a feh�r, k�nny� anyagot, majd j�l megp�rgette a leveg�ben �s messzire rep�tette. Tal�n oda, ahov� a kisl�ny kalapj�t, tal�n oda, ahov� az id�s n�ni kend�j�t, tal�n oda, ahov� a hajl�ktalan f�rfi lelk�t. Nem tudom.

Egy azonban biztos: a sz�l remek�l �rezte mag�t aznap.