Ena's 

Utols� fejezet,

ahol h�seink elb�cs�znak, vagy m�gsem?

Egy szomor� �s neh�z napon R�bert Gida a k�vetkez�ket �rta egy koptatott, b�rk�t�s� k�nyvecsk�be:

„ Kedves Napl�m!

Annyira sajn�lok mindent, de t�nyleg, nem szerettem volna ezt tenni, de musz�j volt. Engedd meg, hogy elmes�ljem mi t�rt�nt. Minden egy �sz eleji napon kezd�d�tt. Sz�ltam Bagolynak, hogy h�vjon �ssze mindenkit, mert fontos mondanival�m van nekik. Term�szetesen hallgatott r�m, �s r�vid id�n bel�l mindenki megjelent. Sok�ig csak g�rcs�sen �lltam el�tt�k, n�ztem a cip�m orr�t vagy megkapartam a l�bammal a f�ldet v�g�l vettem egy nagy leveg�t �s �gy sz�ltam:

-          Bar�taim, van valami, amit tudnotok kell.

-          �s m�gis mi az? – t�relmetlenkedett Micimack�

-          Nos, nem is tudom hol kezdjem el…

-          Az elej�n a legtan�csosabb – v�gott k�zbe Bagoly.

-          Sz�val az iskola elkezd�d�tt �s ez azt jelenti, hogy kev�s id�m lesz �tj�rni hozz�tok �s manaps�g forgattam n�h�ny k�nyvet, hogy kider�tsem, mi lenne, ha nem tal�lkozn�nk h�napokig, �s a k�tet szerint nagy baj lenne. Ez�rt nehezen, de r�vettem magam arra, hogy megk�rjelek titeket, hogy hagyj�tok el a h�zatokat �s gyertek vissza velem.

-          De itt m�r minden olyan j� volt, nem lehetne, hogy m�gis maradjunk? – n�zett r�m szomor� tekintettel Kanga.

-          Sajn�lom, de nem b�rn�m elviselni, ha valami t�rt�nne veletek.

-          �s m�gis mit csin�lunk majd a val� �letben? – k�v�ncsiskodott Nyuszi.

-          �ln�tek a polcomon, az ablakban vagy az �gyban szuny�k�ln�tok. Tudom, hogy nem hangzik j�l, de �rt�setek meg, nekem ez fontos, hogy ne essen bajotok – senki nem sz�lt ezut�n hozz�m, lassan elmentek a bar�taim kiv�ve Micimack�t.

-          Tudod R�bert Gida, ha egy�tt v�lhatunk el, akkor semmi kifog�som ez ellen.

-          Csacsi �reg medv�m.

�r�kon bel�l megjelentek k�l�nf�le csomagokkal felpakolva. Gyors sz�mol�st tartottam, hogy mindenki megjelent-e �s egyt�l egyig mind ott voltak.

-          K�rdezhetek valamit? – j�tt mell�m Micimack�.

-          Persze Mack�.

-          �n h�ny �ves vagyok? – n�zett r�m.

-          15. De mi�rt k�rded?

-          Csak k�v�ncsi voltam – mosolygott r�m.

Lassan �t�rt�nk az emberek vil�g�ba, �s mind csak pl�ss �llatok lettek.

-          Annyira sajn�lom – mondtam, �sszeszedtem �ket �s felpakoltam �ket az �gy sz�l�re.

1951 �sze

R.G.”

Az id� egyre csak rep�lt, �s a pl�ss �llataink lelke m�ly�n m�g �lt a rem�ny, hogy tal�n ma, hogy ez lesz az a nap, amikor visszakapj�k szabads�gukat, de ezek a tervek folyamatosan romba d�ltek. A napt�r lapjai egyre csak fogytak, de a h�seink ugyan�gy ott �ltek a polcon.

V�g�l 1953 tavasz�n valami megv�ltozott, R�bert Gida nagy �r�mmel l�pett be a szob�j�ba, eldobta a t�sk�j�t, �s az �gyra fek�dt. Megragadta a mack�j�t �s �gy sz�lt:

-          Itt az id�. �rtitek? Ez, ez a mi napunk, a nap, amikor minden rendbe j�n, ism�t. H�la az Istennek v�ge az iskol�nak �s �jra egy�tt lehet�nk, a Sz�zholdas Pagonyban – R�bert Gida egy m�lyet s�hajtott, amikor r�j�tt, hogy bar�tja nem fog neki v�laszolni. El�kereste a r�gi k�nyv�t majd elkezdte n�zni, �s v�rt, v�rta azt a csod�t, ami �vekkel ezel�tt szinte mindennap megt�rt�nt vele. Nehezen, de sikeresen �t�rtek a m�sik vil�gba.

-          Te atya�risten! – fogta meg Nyuszi a fej�t. – Mi az Isten t�rt�nt itt? R�bert Gida, m�gis mi ez?

-          Nyuszi, ne agg�dj, rendbe hozzuk – R�bert Gida hangleejt�se meggy�z� volt, de val�j�ban � maga is k�telkedett ebben, hisz hogyan lehetne rendbe hozni azokat a felh�ket mik egykoron m�g vil�gosk�kek voltak, most pedig s�t�tsz�rk�k, a h�zak, od�k is t�nkrementek �s �k itt �llnak az erd� k�zep�n a h�nuk alatt a csomagjaikkal, h�z n�lk�l.

-          De m�gis hogyan? – k�telkedett Malacka.

-          Ragadjatok meg n�h�ny sepr�t �s porrongyot, siker�lnie kell!

-          Tudod R�bert Gida, nekem k�telyeim akadnak a fel�l, hogy… - tartotta fel Bagoly az egyik sz�rnytoll�t.

-          Bagoly, ink�bb rep�lj fel �s tiszt�tsd meg az eget – mondta a fi� �s egy rongyot adott neki. Mindenki �mulva v�rta, hogy mi fog t�rt�nni, hogy meg tudj�k-e menteni �let�ket n�h�ny tiszt�t�eszk�zzel.

-          Ez nem j�! – sz�lt Bagoly

-          Csak folytasd – nem sok�ra a legnagyobb �r�mre elt�nt egy folt.

Ezek ut�n mindenki megragadott valamit �s neki fogtak a nagytakar�t�snak, �r�kig kellett k�szk�dni�k, de siker�lt. A k�k �gen egy-k�t felh� sz�llt, a h�seink visszanyert�k k�z�rzet�ket, �s minden olyan volt, mintha mi sem t�rt�nt volna az elm�lt m�sf�l �vben. V�g�l R�bert Gida felkelt a z�ld f�r�l �s a k�vetkez�ket mondta:

-          Nos, nagyon �r�l�k, hogy siker�lt ezt v�ghezvinn�nk, most pedig lenne valami, amit tudnotok kell.

-          Ugye ez j� h�r lesz? – k�rdezte Zsebibaba.

-          Ne agg�dj, azt szeretn�m mondani, hogy egy est�lyt szervezek nektek �s a bar�ts�gunknak, de am�g zajlik az esem�ny szeretn�k r�latok egy k�pet k�sz�teni.

-          Rendben – vigyorodott el Tigris.

A f�nyk�pez� kattant �s egy eml�k elk�sz�lt, az a f�nyk�p, amelyik R�bert Gida asztal�n d�szeleg m�g a mai napig. A f�nyk�pen rajta van mindenki, Zsebibaba, Kanga, Nyuszi, Micimack�. Tigris, �rge, F�les �s Bagoly. B�r a k�p sz�lei lassan megs�rgultak, akkor is �r�k marad a h�seink tudat�ban.

-          Nagyapa, �s itt v�ge van a t�rt�netnek?

-          Igen, kis unok�m – mosolyodtam el.

-          �s mi lett Micimack�val �s a bar�taival? – k�rdezte t�gra ny�lt szemekkel.

-          Boldogan �lnek a Sz�zholdas Pagonyban.

-          De nagyapa… neked honnan van meg az a k�ped? Ismerted �ket? – vonta fel a szem�ld�k�t.

-          Valami olyasmi, de itt az id�, hogy �gyba b�jj.

-          Megyek m�r – mondta �s elballagott a kedvenc mack�mmal, azzal a mack�val, akinek a legt�bb �rdekes t�rt�nete van, �s a legjobb bar�tai.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s