Ena's 

 Hazafel� indultam az erd�n kereszt�l… Alig l�ttam valamit, �s hallani is csak a sz�l s�v�t�s�t hallottam. Eml�kszem, a fejemben egy dal sz�lt, amit aznap sokszor hallgattam… A melegs�gre gondoltam, ami a dalb�l �radt �s, ami otthon v�rt. Futottam, mert a h� egyre er�szakosabban t�p�zta a k�r�l�ttem hajlong�, t�r�keny f�kat. A kitaposott �t nagyon cs�sz�s volt, rem�nykedtem, hogy nem esek el… De a dal, ami nem akart sz�nni biztatott. �gy h�t futottam, �s futottam. �reztem, hogy egyre bizonytalanabb a l�bam, hogy a talaj, amin haladok egyre ingatagabb. De nem �lltam meg, k�ptelen voltam. V�rtak engem. � v�rt. Folyton arra gondoltam, nem hagyhatom, hogy csal�djon bennem! B�zik bennem. Oda kell �rnem id�ben!

Ez volt az, ami hajtott, m�g akkor is, ha tudtam, tal�n sosem �rek oda hozz�. Tal�n sosem l�tom t�bb� kedves arc�t, ahogy r�m nevet, �s azt mondja: Te kis buta! Ne hajszold t�l magad!

Folyton ezt mondta. Azt akarta, hogy j� legyen nekem. Mindent meg akart adni nekem. Ez�rt kellett sietnem.

�reztem, ahogy a l�bam meg-megcs�szik a jeges talajon. Megr�m�ltem olyankor, de nem �lltam meg.

Azt�n hirtelen… a bal l�bam… Csak erre tudtam gondolni. Csak arra az iszonyatos f�jdalomra, ami a bal bok�mt�l h�z�dott felfel�, eg�szen a derekamig. F�ldre rogytam, �s sik�tani akartam, de egy hang sem hagyta el a sz�mat. Meg akartam �rinteni a f�j� pontot, de nem voltam k�pes megmozdulni. Sz�rnyen f�ltem.

A h�ban fek�dtem, �tfagyva, dideregve, mik�zben v�gig � j�rt a fejemben �s az aj�nd�k, amit neki vettem. Az az aj�nd�k, ami miatt olyan messzire kellett utaznom. Nem adhatom fel! – gondoltam. Ism�t megpr�b�ltam megmozdulni, �m minden k�s�rletez�semet �jabb kudarc k�vetett. Ekkor ism�t eszembe jutott a dal. Az, amelyik eg�szen id�ig elk�s�rt, amelyik velem volt, �s hajtott el�re. Most hova t�nt? Mi�rt nem hallom?

Megsz�nt a k�lvil�g.

Ahogy a dalt sem hallottam m�r a fejemben, �gy nem l�ttam k�r�l�ttem semmit. Olyan volt, mintha �jszaka lett volna, �m tudtam, hogy m�g csak d�lut�n van. T�rtem a fejem. Hogy juthatok ki ebb�l a csapd�b�l? Megpr�b�ltam r� gondolni. A szerelmemre, azonban m�r az � arc�t sem tudtam felid�zni, ugyan�gy, ahogy a dalt sem.

Elvesztem. V�gleg.

Ekkorra m�r a f�jdalmat sem �reztem, ak�rcsak a hideget. Meghaltam volna? Lehets�ges, hogy… hogy ez a hal�l?

Nem akartam elhinni. Hogy halhatn�k meg �pp most? Most, amikor sz�m�t r�m! Most, amikor v�r haza!

S�rni akartam. Arra gondoltam, hogy s�rok… Vajon t�nyleg s�rtam? Nem tudom. M�r abban sem voltam biztos, hogy ki vagyok. A saj�t arcomat sem tudtam felid�zni. Nem tudtam, hogy n�zek ki. A nevemre sem eml�keztem.

Meghaltam.

Biztos voltam benne.

De akkor hol vannak az angyalok? Hol vannak, hogy elvigyenek innen? Hol k�snek ennyit? Mi�rt vagyok ennyire nyomorultul egyed�l? Mi rosszat tehettem? Erre azt�n v�gk�pp nem eml�keztem.

Annyira pr�b�ltam R� gondolni. Annyira nagyon! Ha � nem is, az ir�nta val� szerelmem m�g ott �lt bennem. Azt nem tudtam kiverni a fejemb�l, �s nem is akartam! Elhat�roztam, hogy l�tni fogok, elhat�roztam, hogy �rezni �s hallani fogok…

… Amikor fel�bredtem, �s kinyitottam a szememet, egy vak�t�an feh�r helyis�gben tal�ltam magam. Kellemesen meleg volt, �s egy ismer�s sz�m ment valahol egy r�di�ban. Len�ztem magamra, �s meglep�dve vettem �szre, hogy hom�lyosan l�tok. Ekkor egy kedves hang sz�lalt meg mell�lem:

- �desem, ne s�rj! – egy meleg k�z �rintette az eny�met. Ez val�s�g lenne? Vagy az angyalok m�gis elj�ttek �rtem?

- S-s�rok? – a hangom rekedt volt. Tudni akartam, vajon t�nyleg s�rok-e, vagy csak hallucin�lom.

- Igen, kedvesem – a hang ir�ny�ba ford�tottam a fejemet, �s � �lt mellettem. L�ttam az arc�n az agg�d�st, l�ttam a kialvatlans�g jeleit. A szeme alatt hatalmas karik�k �ktelenkedtek. Mi�ta lehetek itt? Vajon � mi�ta van itt? A testem remegni kezdett, a sz�vem meg�ll�thatatlanul d�b�rg�tt odabent. Legy�zhetetlen lett. Ak�rcsak �n. Mindent ki akartam neki �nteni. Mindent, ami zaklatott lelkemben kavargott. Hiszen mikor m�skor adhatom tudt�ra, amit �rzek? Sosem lehet tudni, mikor besz�lsz a sz�modra fontos emberekkel legk�zelebb. Lehet, hogy soha.

- �n… - kezdtem, de a hang a torkomon akadt.

- Ssss! – sz�lt gyeng�den. – Ne er�ltesd t�l magad!

- Nem… �n… �n csak… - Nem voltam k�pes megfogalmazni a gondolataimat.

- Tudni szeretn�d, hogy mi t�rt�nt? – k�rdezte.

- Igen – s�hajtottam.

- Hmm… hogyan is kezdjem? – t�prengett. Min�l gyeng�debben szerette volna tudtomra adni a t�rt�nteket. – Sz�val, az elej�n kezdem: V�rtam r�d, �s, amikor �szrevettem, hogy nem �rkezt�l meg id�ben, elkezdtem agg�dni. Nem mertem semmi rosszra gondolni, optimistak�nt csup�n azt felt�teleztem, hogy egy ker�l� �ton j�ssz, vagy, hogy meg�llt�l valahol a nagy vihar miatt. – a szemeibe n�ztem, �s megnyugv�s helyett b�ntudatot l�ttam benn�k. Meglep�dtem. – Persze, tudom, hogy naiv voltam – folytatta – de mi m�sra gondolhattam? Amikor legal�bb egy f�l �r�ja otthon kellett volna lenned, nem b�rtam tov�bb, fel�lt�ztem, �s elindultam abba az ir�nyba, amerr�l neked kellett volna j�nn�d. Hatalmas volt a h�vihar. Az orrom hegy�ig sem l�ttam. K�ts�gbe estem, vajon, hogy foglak �gy �szrevenni?! De nem adtam fel. Mentem tov�bb. A nevedet kiab�ltam, rem�ltem, hogy meghallasz, ha esetleg a k�zelemben vagy, de amint elhagyta a neved a sz�mat biztos voltam benne, hogy nem hallhatsz, ugyanis m�g magamat sem hallottam. – megszor�totta a kezemet. J�zusom! Mennyi bajt okoztam neki! Alig b�rtam visszafojtani a k�nnyeimet. – Innest�l kezdve megv�ltozott a gondolkod�som. Biztos voltam benne, hogy valami t�rt�nt veled. Tudtam, hogy er�s l�ny vagy, �s nem adod fel, de az�rt b�ztam abban, hogy min�l el�bb megtal�llak. Amikor legal�bb egy �r�ja kutattam ut�nad az erd�ben, egy foltot vettem �szre egy �rokban. �vatosan odamentem, �s, amikor megl�ttam, hogy te vagy az, a sz�vem kihagyott egy �temet. – Ekkor m�r hangosan s�rtam. Nem tudtam ir�ny�tani kit�rni v�gy� �rzelmeimet. Let�r�lte a k�nnyeimet, majd k�t kez�be fogta az arcomat. – Magam fel� ford�tottalak. – folytatta. – Az arcod sz�rnyen s�padt volt, nem sokban t�rt el a k�r�l�tted l�v� h�t�l. Megn�ztem a pulzusodat �s ism�t fellobbant bennem a rem�ny l�ngja. Alig vert a sz�ved, de vert, �s nekem �ppen el�g volt ahhoz, hogy �jra higgyek. �vatosan felemeltelek, vigy�ztam, h�tha van t�r�tt csontod. Azut�n a karjaimban tartva kimentem az erd�b�l, �s ide hoztalak. – fejezte be a mes�l�s ezen r�sz�t. Hatalmas h�l�t �reztem a sz�vemben. Ha � nincs… m�r �n sem lenn�k – gondoltam. A szerelem, mely egyre nagyobb �s nagyobb lett teljesen �tj�rta a testemet. Nem f�ztam t�bb�, �s, tal�n m�g az arcom is kipirult k�zben. De nem kaptam v�laszt minden k�rd�semre:

- �s… mi van velem?

- Az orvosok szerint megmaradsz – kacsintott r�m. De hi�nyzott ez az ember, ez a mosoly, ez a ravasz mosoly!

- Lehetne egy kicsit b�vebben? – mosolyodtam el v�gre �n is. M�lyet s�hajtott, majd r�m emelte tekintet�t.

- Elt�rt a bok�d, �s a t�rdedet meg kellett m�teni. Az egyik �nszalagod elszakadt.

- ��… �rtem… - n�ztem ism�t a l�bamra. Eszembe jutott a hatalmas f�jdalom. Megr�ndult az arcom az eml�kre.

- Mi az? F�j? K�rjek f�jdalom csillap�t�t? – ugrott fel m�ris.

- Nem, nem, dehogy! – h�ztam vissza a sz�kre. – Nem, csak… eszembe jutott, hogy mennyire f�jt. Sz�p kis kar�csonyt csin�ltam! – szemeimet ism�t k�nnyh�l� fedte.

- Ugyan, dr�g�m! Ne mondj ilyet! Hiszen egy�tt vagyunk! �s szeretj�k egym�st. Ez a l�nyeg! – b�jt oda hozz�m. �t�lelt �n pedig k�szs�gesen d�rg�l�ztem meleg, biztons�got ny�jt� mellkas�hoz.

  - De hogy volt�l olyan er�s? – b�gta a k�rd�st a nyakamba.

- Semmi sem akad�lyozhat meg abban, hogy szeresselek t�ged, az ok, ami�rt �lek, te vagy! – Feln�zett. �jabb k�nny�radat z�dult le kipirosodott arcomon, amikor l�ttam, hogy az � gy�ny�r� szemeibe is k�nny sz�k�tt. �jra meg�lelt, �s tudtam, hogy biztons�gban vagyok.

Len�ztem a f�ldre, �s l�ttam, hogy a sz�ke l�b�n�l egy kis csomag �ll. Benne az aj�nd�kommal.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.